16. adventi levél: Egy kis karácsonyfa történelem…

Ez csak tipp, de szerintem az egyik legelterjedtebb hagyomány a karácsonyfa állítás. Talán csak az egyedülálló, unoka nélküli idősek mondanak le róla.

Gondolkodtál már róla, hogy honnan jön ez a hagyomány és mit jelképez? És mi alapján döntsél, hogy vágott és műfenyő témában?

A következő néhány sor ezúttal a fenyőfáról, a karácsonyfáról fog szólni.

A karácsonyfa felállítása szinte mindenhol szokás a különböző nemzetek hagyományaitól függetlenül, ebből arra következtethetnénk, hogy egy jelentős múltra visszatekintő tradícióról van szó, pedig hazánkban például egészen 1824-ig kellett várni az első karácsonyfa felállítására.

• Az örökzöldeknek az ókorban is különleges jelentőségük volt a téli időszakban, mert több népcsoport (germánok, rómaiak, egyiptomiak, kelták) úgy gondolták, hogy ezzel űzhetik el a téli napforduló környékén a gonoszt (például boszorkányokat, szellemeket) és tarthatják távol a betegségeket.
• December 25-e a Mithras-kultuszban a napisten születésének időpontja volt, amit később a kereszténység Jézus születéseként tartott számon.
• Egyes források szerint a középkorban azért vágtak ki fiatal fákat, hogy a fiatal élet feláldozását szimbolizálják. Más források szerint a karácsonyfa elődje a karácsonyi piramis volt, amely farönkből és rászögezett deszkadarabokból állt, a végein pedig gyertyákat gyújtottak.
• Egy történet szerint a szokás Luther Mártonhoz köthető, aki egy esti sétája során felfigyelt arra, hogy a fenyő ágain szépen ragyognak a csillagok. A látvány annyira tetszett neki, hogy néhány ágat hazavitt a családjának, hogy emlékeztesse őket: a Megváltó is az égből érkezett.

A történet valóságalapja kérdéses, az azonban biztos, hogy elsőként a 16. századi prostestánsoknál terjedt el a karácsonyfa-állítás, ám ekkoriban még többféle örökzöld kapott helyet az otthonokban.

• A Felső-Rajna vidékén elterjedt a karácsonyi májusfa állítása, amiről 1494-ben Sebastian Brandt tett említést egyik művében.
• A díszeknek jelentésük volt: az alma Jézus és a tudás fájának jelképe, a papírlánc, girland a paradicsomi kígyóra utalt, de helyet kapott a fán a szenteletlen ostya és az örömhírt jelképező csillagok is.
• Akárhogy is, a tehetősebbek körében hamar népszerű lett a fenyőfadíszítés és a szegények karácsonyfáját is egyre több helyen állították fel. (Berlinben az első karácsonyfák egyikével Wilhelm von Humboldt büszkélkedhetett.)
• A szokást a németek vitték a brit királyi udvarba, sőt az Újvilágba is, hazánkba pedig a 19. század elején érkezett meg – abban azonban viták vannak, kinek a jóvoltából. A tradíció az évtizedek alatt fokozatosan terjedt el Magyarországon és a 20. században a szaloncukor is divatba jött.